Kezdőlap


 

Élete és munkássága



 

 

Az Alsónémediben 1717. december 10-én, lelkészcsaládban született Szőnyi Benjámin korán árvaságra jutott. Alsóbb iskoláit Monoron, Tasson és Kecskeméten végezte, majd 1730-tól a Debreceni Kollégium diákja volt, ahol Maróthi György professzortól tanult a legtöbbet az ifjú Szőnyi. 1742-től Hódmezővásárhelyen lelkész. 1743-tól külföldi akadémiákon, az Odera menti Frankfurtban, Amszterdamban, Utrechtben, Leidenben, Franekerben folytatott tanulmányokat. A leideni Pieter van Musschenbroek megismertette kora legmodernebb természettudományos eredményeivel. 1745 szeptemberében visszatért Vásárhelyre. 1753-ban Pozsonyban jelent meg egy kötetben az Imádságok imádsága, mely verses, és a Kegyesség napszáma, mely prózai imádságokat tartalmazó műve. 1753-ban, a Törő-Pető mozgalom után Timotheus Archonfilos álnéven latinul és magyarul írta meg városvédő versét, mely kéziratban terjedt. Ebben igyekezett csillapítani a vármegye, a helytartótanács és Mária Terézia haragját, kiemelve városa lojalitását a mindenkori királyi hatalomhoz.

Részletek a versből:

a


11. Tisza Maros Körös közt van egy nagy sziget,
Mellyben van sok tér föld, sok berek sok liget.
Nyargal itt a’ jó ló untig, nem tsak iget.
Itt sok jámbor magyar szántogat, veteget.


12. Mint osztán a’ Maros bé foly a’ Tiszában
Két mélyföldel fellyebb a’ két víz torkában.
Mező Vásárhelynek akadhatsz nyomában.
Szegedről itt lehetsz vizen, két órában.

a 13. Egy felöl a’ Várost nagy Tó mosdogállya,
Hóld vizének hívják; fél Hold a’ formája.
Itt vólt egykor Scytha eleink tanyája.
Mint Bonfiniusnak meg írta pennája.
a 21. Egy kézbe három Nyíl, Nap s fél Hold czimerünk.
Mellyik király adta, nints rolla Levelünk.
Elég, hogy a’ felöll ez is eröss Jelünk:
Hogy királyhoz hív volt régen is Emberünk.

 

1762-ben Kolozsvárott jelent meg legnépszerűbb műve, a Szentek Hegedűje, melyet a pietizmus hatott át. Közvetlenül a Bibliából merített, mélyebbé és érthetőbbé téve a keresztény tanításokat erkölcsi nevelésre törekedett. A kereszténység maga az élet, a vallás a kegyesség gyakorlása: praxis pietatis. E műve a 18. században tizenhat, a 19. században négy alakalommal, utoljára 1869-ben jelent meg. a

 

 

 

Részletek az Idő, Halál, Örökkévalóság című énekből

a 1. Óh idő, óh örökké-valóság! 
Ez idő tsak tündér mulandóság,
Az örökké-valóság a’ való.
Boldog az Úrban élő ’s meg-haló!
Uram! Segíts, hogy úgy foljon életem,
Hogy irgalmas légyen én ítéletem.
a

6. Ez idő, rövid éltem mértéke, Ennek az hol kezdete, ott vége, Meg halni születtem ez életre, Tsak kis út ez a’ nagy ítéletre. S árnyék, kit vét az örökké-valóság, S attól elnyeletendő halandóság.

7. Pára, füst, álom, szél, s el repülés, Kunyhó, fonál, fű, felhő, faldűlés, Hajózás, takáts karika forgás, Egy tört edénybéli víz ki tsorgás, Futó posta, sebes árvíz, vándorlás, Tenyér idő, lépés, semmi, el múlás.

 

1766-ban Pozsonyban jelent meg a Gyermekek fisikája című, a fizikoteológiai áramlathoz köthető műve, amelyben megkísérli összeegyeztetni a természettudományok új eredményeit a teológiával, sőt azokat a hittételek bizonyításában is felhasználja.

a

A gyermekek fisikájának 1774-es kiadása

   

 

1771-ben egyházmegyei jegyzőnek, 1774-ben esperesnek választották. 1788-ban összetűzésbe kerül a város bíráival és jegyzőjével, lemondásra kényszerítették és nyugdíjazták. Időskori művében visszatér a barokk szemlélethez, az 1790-ben megjelent Istenek trombitájában a test halála, a lélek szabadsága, a halálfélelem, a temetés és a feltámadás foglalkoztatja, feltűnik az utolsó ítélet monumentális víziója kárhozottakkal és üdvözülőkkel. 1794. szeptember 14-én hunyt el, feltételezett sírja az Ótemplom északi fala mellett található.

 

Szőnyi Benjámin epitáfiumának szövege:

Itt nyugszik holt teste egy Kegyes Atyának
Szőnyi Benjáminnak, tulajdon magának
Ki volt hív Pásztor ez Eklézsiának 
Negyvenhat esztendőt amíg számlálának.

Élt hetvenhét számú terhes Esztendőket
De nézvén mindenkor tsak a jövendőket
Olly böltsen számlálta egymás után őket
Hogy fejül múlt minden Papi Főket.

Esperes volt köztünk méltán érdemére 
Szentül rá vigyázván kötelességére
Míglen elhívatott az Egek Egére
Hol már készen várta megérdemlett bére.
d.17 7bris A. 794 6 s 7 óra között

a


Szőnyi Benjámin epitáfiuma

 

Ajánlott irodalom:

B. Nagy Katalin: A Hódmezővásárhely-Ótemplom lelőhelyen 1989-90-ben végzett feltárás ásatási dokumentációja. Kézirat. Tornyai János Múzeum Régészeti Adattár: 145-2001.
Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi adatai. Szeged, 1983. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből VII.
Dömötör János: Református Ótemplom. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk.: Tóth Ferenc, Szeged, 2000. 123-125.
F. Lajkó Orsolya: 17. századi kerámiaegyüttes Hódmezővásárhely-Ótemplom lelőhelyről. In: Hombár. Múzeumi Műhely 6. Szerk.: Nagy Vera, Hódmezővásárhely, 2011.129-150.
Imre Mihály: A város művelődéstörténete 1848-ig. In: Hódmezővásárhely története I., Főszerk.: Nagy István, Kötetszerk.: Szigeti János, Hódmezővásárhely, 1984. 577-700.
Kiss Lajos: Vásárhelyi művészélet. Budapest, 1957. 16-17.
Kiss Margit: A hódmezővásárhelyi ótemplom 18. századi festett faberendezésének története. Restaurátori szakvélemény. Kézirat. 2009.
Kruzslicz István Gábor: A református Ótemplom és a bazársor. In: A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000. Szerk.: Kovács István, Kruzslicz István Gábor, Hódmezővásárhely-Budapest, 2001. 17-23.
Pávai Éva: A Hódmezővásárhely-Ótemplom lelőhelyen 1991-ben végzett feltárás ásatási dokumentációja. Kézirat. Tornyai János Múzeum Régészeti Adattár: 148-2001.
Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református templomok építésének története (1714-1914). Hódmezővásárhely, 1914.
Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református egyház története. I-II. Hódmezővásárhely, 1927-1938.
Szeremlei Sámuel: Szőnyi Béniámin és a hódmezővásárhelyiek 1717-1794. Budapest, 1890.
Szőnyi Benjámin és kora. Tanulmányok Szőnyi Benjáminról. Szerk.: Imre Mihály, Hódmezővásárhely, 1997. 
Vásárhelyi Reggeli Újság 1917., 1924., 1927., 1930. évfolyam
Vásárhelyi Újság 1930. évfolyam

A szöveget összeállította: Bernátsky Ferenc 
Lektorálta: Simon Ferenc
Grafika: Koncz Margit
Digitális képfeldolgozás: Dömötör Mihály, Pápai Zoltán
Fotó: Donka Gábor, Ferke Norbert, Kabódi Viktor, Szigeti János
A térképet Veretics József alapján rajzolta Havass Zoltán